Juhász Tünde újra a ringben: a kormánymegbízott sportról, munkáról és Vásárhelyről

A kormánymegbízott szerint a járási és kormányhivatali rendszer felállításával évtizedes problémákat sikerült megoldani. Juhász Tünde szabadidejét legszívesebben a vásárhelyi strandon, a boksz klubban és a Fekete Sasban tölti. Úgy tapasztalja, Vásárhelyet eddig kiszámíthatóság, béke és nyugodt fejlődés jellemezte, de most nem így van. A Vásárhely24 interjúja következik.

– Tavaly ősszel a honvédség tartalékos ezredese lett, ami szokatlan szerepvállalás egy hölgytől. Szeret vezényelni a kormányhivatal munkatársainak is?
– Alapvetően erős jellem vagyok, mindig is az voltam. Gyermekként sem a játszótér sarkában babáztam magamban, mindig aktívan részese voltam a közösségnek, akár az iskolában, vagy később az egyetemen. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lennék jó csapatjátékos. Fontosnak tartom, hogy jó csapattal, jó szakemberekkel dolgozhassak együtt. Lehet valaki tehetséges, erős tábornok, csatát nyerni csak a jól szervezett regimenttel lehet, egyedül soha. Az ezredesi rang pedig egyfajta példamutatás a részemről.

– Milyen példamutatásra gondol? Évekkel ezelőtt eltörölték a kötelező katonai szolgálatot, a hölgyek számára pedig soha nem volt igazán nyitott a katonaság.
– Attól, hogy valaki nő még lehet jó vezető és a nők a társadalom minden szegmensében meg tudják állni a helyüket. Ráadásul a civil embereknek is fontos szerepe van a honvédségben. Fontos felismernünk, hogy a honvédelem közös ügy, ahogyan a közigazgatás, a közös ügyeink szervezése, az intézményeink vezetése. A hozzáértés és az elkötelezettség határozza meg a vezetőt, nem a neme.

– Apropó, katonaság. Bejönnek önnek a csihi-puhis háborús filmek, vagy inkább a könnyes női romantikáé a főszerep?
– Mérsékelten csihi-puhi. Jobban szeretem a kémes és detektíves filmeket. Otthon vagyok a rajzfilmekben is, hiszen amíg a lányaim kicsik voltak, élvezettel néztük a mesefilmeket.

Fotó: Jancsovics Klaudia/Vásárhely24

– Néhány napja, június végén vette át megbízatását a kormányfőtől újabb 4 évre. Ilyen eredményesen dolgozott?
– Van egy mondás, önmagunk dicsérete olyan fontos dolog, hogy nem bízhatjuk másra, tőlem azonban kérem, ne várja, hogy fényezni kezdjem magam. A járási és kormányhivatali rendszer felállításával a közigazgatásban évtizedes problémákat sikerült megoldanunk. Egy jól szervezett, rugalmas, hatékony és ügyfélbarát rendszer jött létre. A területi közigazgatás jól vizsgázott a 2014 és 2018 közötti időszakban. Rengeteg feladata van a munkatársaimnak, de kitűnően helyt álltak az elmúlt években.

– A miniszterelnöknek volt valami plusz megbízatása ön számára, amikor átadta a megbízólevelét?
– A feladatok mindig menet közben jönnek. A kormányhivatali rendszer egyik legnagyobb erőssége viszont tagadhatatlanul az, hogy a korábban egymástól elkülönülten működő intézmények összekapcsolásával minden eddiginél hatékonyabban tudunk reagálni a társadalomban megjelenő folyamatokra, feladatokra, vagy éppen veszélyekre. Mindig készen kell állnunk arra, hogy az állam végrehajtó szerveként helytálljunk, amikor és amiben szükséges. Ilyen különleges helyzet volt nálunk a bevándorlás, ami Csongrád és Bács-Kiskun megyéket másként érintette, mint mondjuk Veszprém megyét, de természetesen ott is vannak váratlan helyzetek.

– A határvédelem volt az elmúlt évek legnagyobb feladata Csongrád megyében, és az elkövetkezendő esztendőkben is ez lesz a legfontosabb feladatok között. Milyen plusz kötelezettségeket jelent ez a kormányhivatal számára?
– A ’15-ös esztendőben indult meg az illegális migráció nagyobb mértékben. Hatalmas nyomást helyezett ránk. Nagyon izgalmas időszak volt, a megyei védelmi bizottságnak én vagyok az elnöke; a társhatóságoknak, illetve a társszerveknek pedig komoly feladatai voltak, amelyeket megfelelően koordinálnunk kellett. Az együttműködés és az együttgondolkodás volt a határvédelem és az egész migrációs kihívás kulcsa. Folyamatosan együtt dolgoztunk a helyi, megyei és országos szervezetekkel. A munkában a kormánytól a járási szervekig a teljes államigazgatás részt vett, ami komoly szervezési, egyeztetési feladatokat jelentett. Beigazolódott, amit a miniszterelnök mondott, hogy a kormányhivatalok, a középszintű közigazgatás hadra fogható.

Fotó: Jancsovics Klaudia/Vásárhely24

– Előfordult bármilyen vitás ügyük a szegedi vagy a hódmezővásárhelyi önkormányzati vezetéssel?
– A szakma a szakmával dolgozik, a főjegyzővel és a jegyzővel vagyunk kapcsolatban.  Évente, ha kétszer találkozom Szeged polgármesterével, udvariasan köszönünk egymásnak. Hódmezővásárhelyre is ugyanez jellemző.

– Hódmezővásárhelyiként figyelemmel kíséri a város ügyeit?
– 
Büszke vagyok a hódmezővásárhelyiségemre. Szeretek Vásárhelyen élni. Évtizedek óta tagja vagyok a helyi Holland-Magyar Baráti Társaságnak, az Ótemplomi Református Egyházközösség igazgatótanácsának, a Senior Úszó és Vízlabda klub elnökségének. Természetesen nekem is fontos a város jövője, sorsa. Magánemberként azt tapasztaltam, hogy míg korábban kiszámíthatóság, béke és nyugodt fejlődés jellemezte a várost, most nem így van. Közel negyed százada Vásárhelyen kezdtem el a közigazgatásban dolgozni, Rapcsák András és Lázár János polgármesterek mellett szerzett tapasztalataimra építek mind a mai napig, tudom, mit jelent a profizmus.

– Akkor lokálpatriótaként legszívesebben hol tölti Hódmezővásárhelyen a szabadidejét?
– A strandon és a helyi boksz klubban, valamint a Fekete Sas kerthelyiségében.

-Szereti a bokszmérkőzéseket?
– 
Nézni nem, de a ringben küzdeni igen. Hetente kétszer járok bokszedzésre. Imádom! Bár az egy órás tréning után csillagokat látok, viszont kiváló stresszoldó, és az alvásra sincs gondom. Gyermekként versenyúszó voltam, több-kevesebb sikerrel. A boksz mellett úszom is. A lányaim is sportolnak, a 15 éves Nóra tőr-, a 12 éves Laura pedig párbajtőrvívó.