Külföldi Hírek

120 ezer migránst zúdítana Brüsszel Európára

Feltöltő: Soós Kata / 2017-09-06 07:37:12

Szerdán hirdet ítéletet az Európai Bíróság a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében. A bíróság illetékes főtanácsnoka júliusi állásfoglalásában a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta, mondván, a felperesek jogi érvei nem állják meg a helyüket.

120 ezer migránst zúdítana Brüsszel Európára

Völner Pál államtitkár bízik benne, hogy a luxemburgi testület nem politikai alapon dönt majd. Szánthó Miklós szerint pedig ellentmondásos érvelések láttak napvilágot a kvótahatározat végrehajtásának kötelező érvényét illetően, így a fő kérdés, hogy a határozat szeptember 26-án valóban hatályát veszti-e, vagyis ideiglenes döntésnek minősül-e. A döntés után több forgatókönyv is

Ma hirdet ítéletet az Európai Bíróság a menedékkérők elosztását célzó uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében. A magyar kormány még 2015 decemberében fordult az Európai Unió Bíróságához, hogy kérje a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenkezésének dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.

A keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a tanácsi határozat, de legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A kormány elsőként arra hivatkozik, hogy a kvótákról szóló határozatból hiányzik a felhatalmazás, és azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni.  Aggályosnak tartja azt is, hogy a kvótákról szóló átmeneti rendelkezések két-három évre szólnak, holott a bírói gyakorlat korábban fél évben állapította meg a hasonló szabályok érvényességét.

A magyar fél szerint az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács megsértette az EU működéséről szóló szerződés azon pontját, amely kimondja, hogy a kötelezően a bizottság javaslata alapján hozandó határozatok esetében a javaslattól csak egyhangú szavazással lehet eltérni, továbbá nem biztosította a nemzeti parlamentek – szintén szerződésben rögzített – véleményezési jogát, illetve nem konzultált a tervezet módosított szövegéről az Európai Parlamenttel.

A beadvány szerzői szerint a határozat ellentétes az önkéntes kvótákról szóló korábbi tanácsi döntéssel is, valamint a jogbiztonság és a normavilágosság elve is sérült, hiszen a rendeletből eljárási, garanciális szabályok hiányoznak. Az érvelésben arra is kitértek, hogy nem valósul meg a szükségesség és az arányosság elve sem, és nem vették figyelembe Magyarország speciális helyzetét a migráció tekintetében.

Az uniós bírósághoz Szlovákia is hasonló beadvánnyal fordult, és később Lengyelország is beavatkozott a felperesek oldalán. A tanácsi határozatot támogatva az Európai Bizottság, Görögország, Olaszország, Franciaország, Németország, Svédország, Belgium és Luxemburg avatkozott be a perbe.

Aláássa a felső szintet kötött egyezséget

A május 10-i tárgyalásról Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára azt mondta, hogy azt tapasztalta, hogy a bírák igen felkészültek a dossziéból, és nagyon nyitottak voltak a felek észrevételeire. A magyar kormány képviselője hozzátette, a hallottak alapján nehéz megítélni, hogy kinek az érveire lesznek végül fogékonyabbak a bírák. Felidézte, hogy a magyar és a szlovák kormány is vitatja a kötelező menekültkvótáról hozott döntés jogalapját. Az ugyanis megítélésük szerint egyfelől aláássa egy legfelső, állam- és kormányfői szinten kötött egyezség jogi kötőerejét, ami a tagállamok közötti egyhangú döntéstől tette függővé a menekültkvóták kérdését. Mint ismert, a Tanács a Bizottság javaslatára végül az EU-szerződés „szolidaritási záradéka” alapján minősített többséggel döntött a kötelező menekültkvótákról, és ennek során négy tagállam, közöttük Magyarország kisebbségben maradt.

Forrás: origo.hu